Ugye ti is emlékeztek arra az esős, berzsenyi úti délutánra, amikor iskola helyett, képzeletben költögettük az aktuális, és azóta is legnagyobb, 5 milliárdos lottónyereményt! Ezen írás szerint annyira nem is jó móka azt az öt számot eltalálni, mert az ember eredendően pancser, és nem tud ennyi pénzel okosan bánni. Sajnos míg nem történik meg nem fogjuk megtudni, hogy ez valóban így van, de a magánvéleményem az, hogy lófaszt, az amerikaiaknak annyi az eszük, mint egy trabantkarburátonak!!!

Szociológusok több felmérést is végeztek az Egyesült Államokban, és azt találták, hogy azok 90%-a, akik nagy összegű szerencsejáték nyereményhez jutottak, két év alatt elköltötték a teljes nyereményt. Ráadásul, nem csak ugyanoda jutottak anyagilag, ahonnan indultak, de még mélyebbre süllyedtek az adósságokban. Ez annyira hihetetlen, hogy komolyan utánanéztem, valóban igaz-e, és ha igaz, akkor miért van ez?

A szerencsejátékoknál igyekeznek úgy beállítani a nyereményeket, hogy azok szívfájdítóan nagyok legyenek. Magyarországon a legnépszerűbb a lottó: itt nem ritka az egy-két milliárd forintos nyeremény. Ha belegondolunk, egy átlag magyarnak ez nagyon-nagyon sok pénz, hiszen egy középosztálybeli család egész életében kb. 100 millió forintot keres. A nyertes pedig ennek hússzorosát kapja kézbe! El lehet ezt egyáltalán költeni?

Nálunk a lottó-nyertesek igyekeznek titokban maradni. Nem ritkán a nyereményhez jutás után azonnal más városba költöznek és megszakítják addigi kapcsolataikat. (Ezért mondta az egyik ismerősöm: sokkal jobb apránként meggazdagodni, mert úgy apránként lecserélheti le az ember a barátait…) A magyarok hírhedtek a gazdagokkal szembeni rosszindulatukról, ezért jogos a titkolózás.

Nem volt ez azonban mindig így. A nyolcvanas évekig a lottó nyereményeket nyilvánosan adták át, a sajtó gyakran nyomon is követte az életüket – a Népszabadság például egy nagy cikksorozatot is írt róluk. Amerikában, és még sok más országban is, bevett szokás, hogy a nyertesek vállalják az arcukat. Mindezek alapján azt kell mondani: igen, a legenda igaz! Valóban, a nyertesek nagy része pár év alatt feléli a pénzt! Sőt, volt olyan kirívó eset is, hogy a korábbi nyertes a pénz elszórása után betörő lett!

Mi ennek az oka? Ha röviden akarom összefoglalni, akkor annyi, hogy van, aki megtanult bánni a pénzzel, és van, aki nem. A szociológiai felmérésekből tudjuk, hogy az emberek többsége ma Magyarországon elköveti az alapvető pénzügyi bűnöket: hónapról hónapra elkölti mindazt, amit keres, sőt, hiteleket vesz fel, és ráadásul még nem is tanul meg befektetni. Mi történik, ha egy ilyen „bűnökkel terhelt” ember hirtelen nyer a lottón? Hirtelen megtanul bánni a pénzel? Nyilván nem, sőt, abszolút nem érzi szükségét annak, hogy ezzel foglalkozzon, hiszen eddigi léptékéhez képest hirtelen irreálisan nagy összeghez jutott.

De a nagy pénzhez könnyű hozzászokni. Egy év alatt megszokja, mennyije van. De ettől a pénzügyi beállítottsága még nem változik: ugyan úgy költ, csak sokkal nagyobb összegeket. Ráadásul itt nincs fizetés: minden hónappal csökken a vagyona.

Egyik kedvenc kollégám magyarázta egyszer, hogy miért van az, hogy, ha egy szegény és egy gazdag embert kiteszünk egy fillér nélkül az utcára, akkor a gazdag viszonylag rövid idő alatt meggazdagszik, a szegény meg szegény marad. Ennek oka, hogy a gazdag megtanult a pénzzel bánni, és megtanulta látni a lehetőségeket. Ha valaki elhatározza, hogy vesz egy Harley-Davidson motort, az utca hirtelen megtelik Harley-Davidson motorokkal. Nyilván nem lesz több ilyen motor az utcán, de ilyenkor a háttérből az agya hirtelen kiemeli azokat a dolgokat, amik érdeklik – például az ilyen motorokat. Aki megtanult a pénzzel bánni, annak nem jelent problémát: szinte ösztönösen pénzügyileg jó döntéseket hoz, mert agya kivillantja a lehetőségeket.

Nem így viszont az, akire hirtelen rászakad a nagy pénz. Ha eddig sem tudott bánni a pénzzel, akkor ezután, nagyban sem fog tudni. Lehet, hogy eleinte még szoknia kell, hogy ennyi pénze van, de majd hozzánő a költekezésben is ehhez a szinthez. És a pénznek itt nincs utánpótlása, nem úgy, mint a fizetésnek.

Azért hadd menjek bele szakkérdésekbe: hol rontják el a nyertesek? Aki egész életében alkalmazott volt, az azt látja, hogy folyamatosan beáramlik a pénz (fizetésnapokon) és azt osztja szét. Ugyanakkor nem érti a tőke működését: ilyenkor ugyanis egy bizonyos összeget azért fektetünk be, hogy évről-évre kivegyünk belőle. A „boldog nyertes” vesz például egy Ferrarit 50 millió Ft-ért. Ennek csak a Cascója 3 millió Ft évente, a szerviz és a benzin költség is lesznek vagy 2 millió Ft minden egyes évben. Vagyis, neki kellene még a kocsi mellé egy olyan tőke, ami kitermel évről-évre 5 millió Ft-ot. Ehhez, az én számításom szerint, több mint 60 millió Ft-ott kellene félreraknia és befektetnie. Erről persze megfeledkeznek. De vesznek ugyan így palotákat, nyaralókat és sok más olyan dolgot, amelyeknek horribilis fenntartási költségük van. Így onnantól, hogy a felét elköltötték a pénzüknek, tulajdonképpen már el vannak veszve.

A dolgoknak nagyon sírós vége szokott lenni. Ez nagyon szomorú, de ha nem ért a pénzhez, inkább ne lottózzon, ezt ajánlom. Több szép szociológiai esetleíró tanulmányt is olvastam a témában – rémítők. Személyesen több nyertessel is találkoztam: meg kell mondanom, hogy a legnehezebb ügyfeleim voltak. Igazából egyikkel sem tudtam megállapodni. Azóta az egyiktől már azt hallottam, elfogyott a pénze, már nem is lenne mit befektetnie… (Amikor találkoztunk egy évvel a pénz megkapása után, a fele még megvolt.)

Nyilván, nem azért írom le mindezt, mintha hatalmas eséllyel nyerhetnék meg a következő lottó ötöst. Viszont, szinte mindenkinek komoly esélye van a következő egy-két évtizedben, hogy váratlanul és hirtelen egy nagyobb összeghez jut. Ezt biztosan tudom, mert minden héten jó pár ilyen esettel jelentkeznek nálunk. Ilyenkor legyenek észnél! Számoljanak végig mindent, ne ragadtassák el magukat és lehetőség szerint forduljanak szakemberhez!

dr. Tóth András