Erdély- Bolhaczirkusz-szindróma
Egy hegyekkel és sziklákkal körülvett medence mélyén lapuló kisvárosban furcsa betegség ütötte fel a fejét. A tünetegyüttest egy idegenbõl érkezett kutatóorvos írta le, és Bolhaczirkusz-szindrómaként került a köztudatba. Amióta a betegség megjelent, azóta minden megváltozott a tiszta levegõjérõl, festõi környezetérõl és jó humorú, kissé csalafinta lakosairól híres városkában. A betegség okát pedig a levegõhiánnyal – ami a sajátos fekvés következtében alakult ki – és az oxigénhiányos környezetben szaporodó furcsa vírussal magyarázza a kutató. Ugyanis a medence fölé az évszázadok során termelõdött szennyezõ gáz valóságos fedõt képezett. Ez pedig elzárja az itt élõ embereket az életet adó oxigéntõl. Ha az agy kevés oxigénhez jut, akkor kialakul Bolhaczirkusz-szindróma. A betegség súlyosabb formáját okozó vírust Parányi Tompesztusznak nevezte el felfedezõje. A kór elsõ tünete a látászavar, ekkor még nem beszélhetünk vírusos fertõzésrõl, csupán az oxigénhiány miatt alakul ki egy sajátos csõlátás. A beteg látóköre beszûkül, majd az a furcsa érzete támad, hogy a világ a medence széleinél véget ér. Ha eleinte meg is kísérelte, hogy kitekintsen onnan, letett róla, hiszen a fejét minden alkalommal beleütötte a medencét hermetikusan lezáró gázok egyre tömörebb fedõjébe, a szmogba. Így hát szépen visszaereszkedett a városba, és az élmény kellemetlenségének mértékétõl függõen, vagy tett még egy-két gyenge kísérletet, vagy teljesen lemondott róla. A betegség súlyosabb formája, amikor már kimutatható a Parányi Tompesztusz vírus jelenléte is, az, hogy az emberek elkezdenek lehajtott fejjel járni az utcán, mintha keresnének valamit a földön. Lemondanak arról, hogy a medencébõl kitekintsenek, sõt nem is kíváncsiak a külvilágra. Heveny változata a kórnak, amikor a személy teljes mértékben manipulálhatóvá válik, vagyis arra vár, hogy valaki mondja már meg, mi a fontos neki, mit kell tennie saját boldogulása érdekében. Idõnként járványszerûvé válik a kór, ami súlyosabb esetekben üldözési mániával párosul. Ilyenkor a betegek azt hiszik, ha nem zárkóznak el teljesen a külvilágtól, akkor a vesztükbe rohannak. Ám léteznek a jól élõ vírusgazdák, akik nem betegek, csak fertõznek… És manipulálnak…
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.