wécésfüzet

Harcsa ajánlott egy sorozatot: Vampire Diaries. Totál ráfagytam. Annyira, hogy komoly kutatómunkába fogtam a vámpír-témában, s találtam egy bejegyzést, amit feltétlenül meg kell osszak veletek. Kb 5 percig fulldokolva nevettem, ahogy elképzeltem ezt az eljárást...

VÁMPÍR

az európai néphit szerint a sírból feljáró → kísértet, amely az élők vérét szívja, esetleg halálukat is okozhatja. A szomszéd népek egy részénél élő hiedelem. A mai magyar → népi hitvilágban jóformán ismeretlen, holott a vámpírokba vetett hit egyik középpontjának – tévesen – Mo.-ot tartják. A 18. sz.-ban Mo.-on több vámpírper volt, amelyek egész Európában nagy feltűnést keltettek. Ma a magyar néphitben a vámpírhoz hasonló lény a nora, melyet a Sajó és a Tisza közötti háromszög lakossága ismer, feltehetően a szomszédos szlovákság hasonló hiedelmeinek hatásaként. Vagy a kereszteletlenül elhunyt gyermekből, vagy a kétszer, háromszor megkereszteltből lesz: éjjel az alvót megnyomja és megszopja a mellét; tejet, ritkábban vért szív, amit izzó parázsba hány és pogácsát süt belőle. Akihez járt, egyre soványodott, s végül olyan lett, mint a madzag. A megdagadt mellbimbót fokhagymával megnyomják (háromszor!), megkeresztezik, vöröshagymával megdörzsölik, embertrágyával megkenik, gatyamadzaggal elkötik, tömjénnel megfüstölik; szenteltvízzel meghintik a mellét, a szobát; szentelt gyertyát égetnek, kilincsre szentelt olvasót kötnek, böjtölnek. Ha sírni hallják, „keresztelő inget”, kapcát dobnak felé. Nevének indoeurópai megfelelői: szlovák, délszláv mora; szlovák, lengyel zmora; bolgár mora, mura; román moroiu; ófelnémet mara; német Mahr; óangol mara. (→ még: kereszteletlen gyerek, → lidérc) – Irod. Calmet, R. P.: Dissertations sur les apparitions des Anges, des Demons et des Esprits et sur les revenans et vampires de Hongrie, de Bohème, de Moravie et de Silesie (Paris, 1746).