Afganisztán történelme:
1773: Az új sah, Timur Kabulba teszi át székhelyét. Lázadás tör ki.
1793: Timur 23 fia közül az egyik, Zaman Mirza puccsal átveszi az uralmat. Lázadás tör ki.
1799: Testvére, Mahmud megdönti Zaman uralmát és megöli. Polgárháború.
1803: Testvére, Shuja megdönti Mahmud uralmát. Lázadás tör ki Kasmírban.
1809: Mahmud visszafoglalja a trónt. Polgár-testvérháború.
1815: Mahmud megvakíttatja saját főminiszterét.
1818: A vak főminiszter fia, Dost Mohammed elűzi Mahmudot. Anarchia.
1823: Dost Mohammed összeveszik testvéreivel, gyilkosságok, polgárháború.
1838: Brit invázió. Shuja visszatér és sah lesz. A britek egy része kivonul.
1841: Felkelés. A briteket és Sir Alexander Burnes parancsnokot lemészárolják.
1841: Béketárgyalások. Dost Mohammed fia tárgyalás közben megsértődik és leszúrja a brit küldöttség vezetőjét, Sir William McNaghten-t.
1842: A maradék britek kivonulnak Kabulból. A 17 ezer fős sereget az afgánok a béke ellenére megtámadják. Egyedül a sereg orvosa menekül meg élve.
1842: Shuját meggyilkolják.
1842 decemben: A britek elfoglalják Kabult. Dost Mohammed lesz a sah, ezúttal Emír címmel.
1848: Az emír ellen fellázadnak, de a lázadást leverik.
1863: Dost Mohammed fia, Sher Ali Khan lesz az emír. Testvérei fellázadnak.
1878: A britek és az oroszok is megtámadják az országot. Az emír elmenekül. Kabul a briteké.
1879: A briteket lemészárolják Kabulban.
1879: A britek visszafoglalják Kabult. Az emír Abdur Rahman Khan lesz. Polgárháború.
1881: A lázadókat lemészárolják.
1888: Az emír unokatestvére fellázad. Száműzik.
1901: Az emír fia, Habibullah lesz az új emír.
1912: Lázadás, polgárháború.
1919: Az emírt meggyilkolják. Lázadások.
1919: Az új emírt, testvére gyilkosát 6 napi uralom után szintén megöli unokaöccse.
1921: Harmadik brit-afgán háború. Afgán győzelem. Amanullah reform uralma.
1924: Lázadás tör ki. Az emírt (új neve: padisah) csaknem elűzik.
1929: A padisahot, Amanullahot megdönti Nadir Sah. Lázadások.
1933: A reakciós padisahot egy diák megöli.
1939: Felkelés.
1953: Daud min. elnök. Szovjet barátság kezdete.
1973: Daud Khan puccsa, a padisahot elűzik. Köztársaság kikiáltása.
1975: Daud kiirtja ellenfeleit.
1978: Puccs, Babrak Karmal megöli Daudot. Taraki az elnök.
1979: Megölik az USA nagykövetét.
1979: Puccs. Hafizullah Amin megöli Tarakit és elnök lesz.
1979: Puccs. Amint megölik, Karmal lesz az elnök.
1979: Szovjet invázió kezdete.
1986: Karmalt szovjet deszantosok megölik. Najibullah az elnök.
1992: A modzsahedek elfoglalják Kabult. Rabbani az elnök.
1994: Dostum és Hekmatjar puccsa. Kabul maradékát lerombolják.
1996: A Taliban elfoglalja Kabult. Tömeggyilkosságok. bin Laden ideköltözik.
1998: Kivégzik az iráni nagykövetet(!!)
1999: Tömegmászárlások a hazarák (törzs) között.
2001: Egy orgyilkos megöli Sah Maszúdot, a lázadók vezérét. 2001 szeptember 11: Innen meg tudjuk...